Cuba Libre

Pár versemet szedtem össze az íróasztalomról, ezeket, most csokorba fogva teszem ki az oldalra.

Cuba Libre

Novellák, versek, levelek,
Belőlük koktélt keverek.
Kóla kerül a  pohárba,
Egy decit világ minden bajára,
Limeból csak egy szeletet,
fanyar-édes szeretet,
Rumból csak egy öntetet,
Meghozza az ihletet.
Beöntjük a shakeünkbe,
Ihatjuk is, egészségünkre!

Szerelem 1#

Olvastam én verseket,
Szívhez szólót, kedveset,
De egy sem súgta meg nekem,
Hogy mi is az a szerelem?

Csalfa ábránd, érzelem,    
Vagy csak én azt képzelem?
A hormon játszik énvelem?
Egy földön túli értelem?

Bevallom én nem értem…

Szívem hölgye, kedvesem,
Ha meglátom repdesem,
Ajtó mögül meglesem,
a pillantását keresem.

De hozzá szólni nem merek,
Elpirulok remegek.

Áruljátok el nekem,
Ez lenne a szerelem?

Budapest Noir
(Kondor Vilmos regénye nyomán)
 
A Körút felett pirkad a hajnal,
éled a város lomha zajjal,
fülledt éj után izzadt test,
Oh, sötét Budapest!
 
Emelt fővel ébred a nemzet,
Gömbös meghalt, ez a helyzet,
a gyász ma mindent feketére fest,
Oh, dicső Budapest!
 
A hangulat itt egyre feszül,
e városban barát ellenséget szül,
folyvást vérző nyári est,
Oh, harcos Budapest!
 
Egy zsidó lányt gyilkos halálba ránt,
vérének szaga senkit sem bánt,
kapualjba vetett hideg test,
Oh, romlott Budapest!
 
A halála senkit se izgat,
csendőr botot meg nem mozgat,
nyomozni csak a zsurnaliszta nem rest,
Oh, bűnös Budapest!

Súlyszivárvány
(Thomas Pynchon regénye alapján)

A rakéta csak száll,
végtelenig meg nem áll,
a szivárvány is csak húzza,
a szürke eget ezer színre zúzza.
Az idő megállt, már nem halad,
óra mutatója hétkor megakad,
nem engedi a földi ármány,
a gyilkos Súlyszivárvány